Messze esett, mint Mikó Jeruzsálemtől.
Néma gyereknek ötven a fele.
Tisztaság - fél nehézség.
Ismétlés a d.gás anyja.
Sötétben minden tehén horkol.
Madarat tolláról, embert orráról.
Májusi eső, aranyér.
Aki közelebb van a tűzhöz, az meleg.
Nagyobb a füstje, mint a nadrágja.
Április bolondja,Lada szamara.
Ki mir szen, úgy Arafat.
A pénznek nincs szaga, csak a pénztáros nőnek.
Közös lónak túrós a csusza.
Ritka, mint a fehér terror.
Vak tyúk is talál botot.
Minden kolbásznak maga fele hajlik a keze.
Ne az kérdezd, hogy honnan jön, hanem azt, hogy ki adta.
Nincs szerelem tövig nélkül.
Ne szólj szám, nem fáj szerszám.
Minden kanóc végén van egy kéz.
Addig jár a korsó a kútra, míg köcsög nem lesz belőle.
Hózáporban nem kell napolaj.
Alamuszi postás kétszer csenget.
Hazug embert hamarabb utol lehet érni, főként ha dadog.
Amelyik kutya ugat, az nem macska.
Bolond az, aki adja, még bolondabb az, aki nem fogadja el.
|
Az egyetemen a hallgatók írásbeli vizsgán vesznek részt. Amikor lejár az idő, a professzor kéri, hogy adják be a dolgozatokat. Egy diák továbbra is ül a padban és írja a feladatait. A tanár figyelmezteti, hogy ha nem adja be azonnal, akkor érvénytelen lesz a vizsgája. A fiú még további 10 perc elteltével adja be a papírját. A professzor ráripakodik:
- Ezt már ne is adja ide, nem fogadom el.
- Professzor úr, tudja a nevemet? - kérdezi szemtelenül a diák.
- Nem, és nem is érdekel!
- Akkor jó! - feleli a fiú és gyorsan beteszi a dolgozatát a paksaméta közepébe.
Másnap megtudta, hogy átment a vizsgán.
|