Egyszer, régen, a sötét középkorban a király éppen befejezte a vacsorát. Mivel a kelleténél több boritalt gördített le torkán, felállt, és így szólott a mulatozó udvarhoz:
– Jó lovagok! Bátorságotok senkiéhez nem mérhető ebben az országban, ámde vajon asszonyaitok is elégedettek veletek? Ezennel ezer aranyat ajánlok fel annak a lovagnak, aki a legnagyobb méretű férfiassággal rendelkezik!
A lovagok összesúgnak, majd egyikük feláll, letolja a nadrágját. A társaság elhűlve látja a lovag tekintélyes, 20 centis szerszámát.
Nagy taps, a hölgyek sikoltoznak, az apródok a király zászlaját lengetik, a zenekar indulót játszik.
Ekkor feláll a második lovag, szó nélkül letolja nadrágját, megmutatva 30 centis férfiasságát.
Még nagyobb taps, a hölgyek ájuldoznak, az apródok lelkesen lengetik a királyi zászlót, a zenekar indulót játszik.
Ekkor feláll a király:
– Jó lovagjaim, derék próbálkozás volt ez, de úgy látom, mellettem nincs esélyetek!
Ezzel ő is letolja a királyi nadrágot, megmutatván gigantikus szerszámát, amely kétszer akkora, mint az addig vezető lovagé.
Hatalmas taps, a hölgyek közül többen elájulnak, az apródok lengetik a zászlót, a zenekar pedig elkezdi játszani az "Isten óvd a királynőt"…
Loading...
(4,33 out of 5)