Az angol királynő meglátogat egy elmegyógyintézetet, és ott sorra elbeszélget az orvosokkal, ápolókkal, betegekkel.
Az ápoltak között feltűnik neki egy nagyon megnyerő arcú és modorú fiatalember, kifejezetten értelmes tekintettel.
Őfelsége kérésére szabatosan elmagyarázza: a testvérei záratták ide, hogy a családi örökségtől megfosszák. Választékos modorral megkéri őfelségét, hogy tegyen lépéseket mihamarabb kiszabadulása érdekében.
A királynő ezt meg is ígéri a rokonszenves és értelmes fiatalembernek.
Befejeződik a látogatás, őfelsége elvonul kíséretével. A nagy fekete autót kinyitja a testőr, a királynő már éppen beszállna, amikor odasiet hozzá a rokonszenves és értelmes tekintetű ápolt, s alaposan seggbe rúgja őfelségét, majd ujját figyelmeztetően felemeli:
– Aztán nem elfelejteni!