Vasárnap délelőtt a templomban Istentiszteletet tartottak. A 2000-es létszámú gyülekezet meglepődve tekintett két váratlanul betoppanó vendégre.
Mindketten felöltözve talpig feketébe és mindegyiknél egy automata géppisztoly.
Egyik így kiált:
„Bárki, aki úgy gondolja, hogy megéri Krisztusért hogy egy golyót kapni, maradjon ülve."
Az énekkar azonnal kirohant...
Az előljárók közül is megfutamodtak...
És a nagyobb része a jelenlévőknek is elment....
A 2000 hívő emberből csak 20-an maradtak.
Az egyik fegyveres férfi ezután körülnézett, és a lelkészre tekintve ezt mondta:
“Jól van tiszteletes, megszabadítottalak a képmutatóktól. Most már kezdheted a prédikálást. További szép napot!"
A két idegen erre megfordult és elment.
|
Hajnal háromkor egy részeg csapat veri fel az utca csendjét. Fejük fölött kinyílik egy ablak, és egy asszony dühösen kikiabál, hogy hagyják abba a lármázást.
- Ez az a ház, ahol Kovács Pista lakik? - kérdezi a nőtől az egyik fickó.
- Igen.
- Akkor jöjjön már le, aztán válassza ki közülünk, hogy a többiek hazamehessenek!
|
Reggel van, reggel van, mindenki ideges
Ház ura üvöltve tiszta zoknit keres.
Feketés csészével boglya fejű asszony,
Ajánlja az égnek, hogy rája rogyasszon.
Mintha szélből volna a nagylánynak lába,
Sebesen bevonul a fürdőszobába.
Hosszú perceken át pingálja a szemét,
Testvéröccse ordít: - Gyere ki, te szemét!
Konyha melegében jó pirítós mellett
Nagymama mosolyog, ahogy tőle telhet.
Min vigyorog mama? - kérdezi a veje,
Csupa borotvahab összevagdalt feje.
Wc-be zárkózik a legkisebbik gyermek,
Most írja a leckét - na még csak ez kellett.
Ajtó előtt jár a család furcsa táncot,
Szemük szikrákat szór, arcuk sok-sok ráncot.
Mire a rádió mondja a hét tizet,
Elromlik a bojler, nem ad meleg vizet.
Az asszony begörcsölt kezekkel mosogat,
Férje jeges vízben sziszegve mos fogat.
A nagylánynak immár fél keze kabátban,
A másikban pöttyös kakaós pohár van.
Le is önti rögvest frissen mosott blúzát,
S kabátján vastagon megkent kiflit húz át.
Az utcáról szalad vissza a ház ura,
Lábán cipő helyett megszokott papucsa.
A reggel számára eléri a csúcsát,
A cipőben megleli elveszett slusszkulcsát.
Reggel van, reggel van, ideges mindenki,
Az asszony is elment nincs már otthon senki,
Bevetetlen ágyon gyűrött párna feszít,
És a WC-tartály sistereg egy picit...
|