Vigyorgó.com

Délután 3 óra körül. Molyolok a számítógépem előtt. Csöng a telefon, felveszem, bemutatkozom, ahogy szoktam:
– … Bt., Bonyolult István, jó napot kívánok.
A túloldalon egy – a hangjából ítélve – komoly, érett férfihang:
– Jó napot kívánok, én XY vagyok a … Kft-től. Ma reggel küldtünk Önöknek egy árajánlat-kérést. Érdeklődnék, hogy megkapták-e, mert még nem jött visszaigazolás.
– Uram, mindjárt megnézem! – mondtam, és lekérdeztem a postafiókomat. Az említett üzenet még nem jött meg. Ezt közlöm a túloldallal is.
– Akkor elküldenénk még egyszer, és kérném, hogy mielőbb válaszoljon rá, mert sürgős lenne a munka.
Elbúcsúzás mindkét oldalról. Eltelik fél óra, megnézem a mailboxot, semmi. Egy negyed óra múlva megint megnézem, még mindig semmi. Telefon csöng, megint ő az. Megállapítjuk, hogy a levél még mindig nem jött meg. Majd hallom a telefonban:
– De hát itt van a sikertelen küldések között, nem csoda, hogy nem ment el – majd a telefontól eltávolodva kiabál:
– Andika! Húzza már ki egy pillanatra annak a k… routernek a tápját!
Halkan hallom Andikát:
– Melyik az, főnök?
– Az a kis fekete doboz, a számítógépasztal mellett, a földön. Az van ráírva, hogy: R-O-U-T-E-R.
– Ezt a fekete konnektort, amin piros szalag van, azt húzzam ki?
– Neeem! Az a szerver!!! Mondom, hogy egy kis fekete doboz, abba megy egy fekete zsinór, azt tessék kihúzni, majd 10 másodperc múlva visszadugni!
– Na de főnök, nekem nincsen stopperórám, elég, ha mobilomon nézem?
– Elég ha lassan elszámol 10-ig, de húzza már ki, hogy végre rendbe jöjjön a hálózat. Reggel óta kb. 40-50 e-mailünk nem ment el.
– Főnök, találtam egy szürke dobozt a falon, ezt most kikapcsoljam?
– NEEEM!!! AZ A RIASZTÓÓÓ!!! HOZZÁ NE NYÚLJON!!! Mondom, hogy egy kis fekete doboz, a számítógépasztal mellett, a földön.
– Ja, főnök! Most jut eszembe, hogy arra ma véletlenül ráöntöttem a müzlis joghurtomat, és elmosogattam. Ott van a szárítórácson.
Egy csendes, lakonikusan beletörődő hang a túloldalról:
– Jézusom!