Egy kimerítő nap után a suliból hazaérve befeküdtem egy kád habos vízbe, hogy kipihenjem a a matekdoga fáradalmait. Elnyúltam a vízben, és fogalmam sincs, honnan jött rám, de a nagylábujjamat szórakozottan bedugtam a kád végében lévő csap csövébe. Amikor ki akartam húzni, meg sem mozdult. Kikiabáltam anyunak, hogy jöjjön és segítsen, de ő sem tudta kiszabadítani, pedig még a szappant is bevetettük. Azt mondta, hogy ne izgassam magamat, hoz segítséget. Legnagyobb rémületemre meg is érkezett a segítség: a szomszédunk, aki beállított az ezermesterládikájával meg a fiával, aki nagyon helyes srác! Miközben próbálták kiszabadítani a lábamat, ott kellett feküdnöm a kádban, és igyekeztem eltakarni magam a fürdőhabbal. Állítólag öt perc múlva már ki is szabadultam, de nekem óráknak tűnt. Legszívesebben a lefolyón a vízzel együtt én is eltűntem volna.