Három öregúr ül a padon és az életükről mesélnek. Mondja az első:
– Egyszer Afrikában voltam vadászaton, amikor egy dühöngő elefántcsorda kellős közepén találtuk magunkat. Felmásztunk egy fára, és vártuk, hogy elmejenek. Uraim, az a hang, amikor az elefántok trombitálnak és döngetik a földet, az a legszörnyűbb a világon!
Mondja a második:
– Az semmi. Én a háborúban pilóta voltam a légierőnél. Egyszer a nyílt óceán felett elkezdett köhögni az egyik motor, olyan volt, mintha bármelyik pillanatban felrobbanhatna. Na, az aztán tényleg szörnyű volt!
A harmadik csendesen pipázik, majd ő is mesébe kezd:
– Annak idején egy férjes asszonnyal volt viszonyom. Egyszer éppen ágyban voltunk, amikor hazajött a férje. Én egyből felpattantam, és úgy, ahogy voltam kiugrottam az ablakon. Igen ám, de a férj már közben bent volt a szobában, és elkapott, éppen a golyóimnál fogva.
Ekkor elhallgat, és a gondolataiba mélyed. A másik kettő kíváncsian várja a történet végét, egyikük rákérdez:
– És? Mi volt itt ebben a szörnyű hang?
A harmadik öreg gyászos képpel mondja:
– El tudod képzelni azt a hangot, amikor valaki a fogaival próbál egy bicskát kinyitni?
Loading...
(4,33 out of 5)