Tizenegy hegymászó, tíz férfi és egy nő, egy magas hegytetőn ragad, helikopterrel mentik őket. Fel kell kapaszkodniuk egy kötélre, és felszáll velük a gép. Amint lógnak a levegőben, érzik, hogy szakad a kötél:
– Egyikünknek le kell ugrania, nem bír el mindenkit a kötél! – kiáltja a legfelső ember.
Egy pár másodpercig néma csend, senki nem vállalja, hogy leugrik. Végül az egyetlen nő a csapatból megszólal:
– Majd én vállalom. A nőknek úgyis ez a sorsa, hogy feláldozzák magukat a gyermekeikért, a férjükért. Nekik kell lemondani a céljaikról, hogy másoknak jobb legyen az élete. Vállalom a sorsomat.
Amikor megható beszédét befejezte, minden férfi tapsolni kezdett.
Loading...
(4,33 out of 5)