Egy védőügyvéd keresztkérdésekkel próbált ellentmondásba keverni egy rendőrt Chicagoban. A beszélgetés így zajlott:
Ügyvéd: Őrmester, látta a védencemet elmenekülni a helyszínről?
Rendőr: Nem, uram, de néhány háztömbbel távolabb láttam egy férfit futni, akire ráillett a tettes személyleírása.
Ü: Őrmester, ki adta a személyleírást?
R: Az a kolléga, aki jelen volt a tett helyszínén.
Ü: Tehát, egy kolléga adta a személyleírást arról a férfiről, akit tettesnek neveznek. Megbízik ebben a kollégájában?
R: Igen, uram, az életemet is rábíznám.
Ü: Az életét? Akkor hadd kérdezzek pár dolgot: a rendőrőrsön, a szoba ajtaján, ahol munka előtt átöltöznek, van zár?
R: Igen, uram, van.
Ü: És a szobában, Önnek van szekrénye?
R: Igen uram, van.
Ü: És a szekrényén van zár?
R: Igen, uram.
Ü: Őrmester, ha annyira megbízik a kollégáiban, hogy az életét is rájuk bízná, akkor miért zárja be a szekrényét?
R: Tudja, uram, a rendőrőrs egy olyan épületben található, ahol a bíróság is helyet kapott, és tudunk róla, hogy néha ügyvédek is bejárnak abba a szobába.
Ennél a pontnál a tárgyalóteremben kitört a nevetés, és a bíró szünetet rendelt el.