"Drága Egyetlenem!
A háború iszonyata sokaknak elvette erejét, de én minden akaratommal kitartok, csak arra gondolok, mikor láthatlak újra, nem adom fel, mert tudom, hogy vársz rám, tudom, nemes a cél, amelyért ha kell, az életemet is feláldozom. Veszteségeink jelentősek, testvérként szeretett barátom tegnap esett el, szó nem jött ki torkomon, könnycseppet nem hullattam, csak arra gondoltam az embertelenség közepette: valaki odaföntről vigyáz rám, velem ez nem, nem történhet meg soha.
Lépésről lépésre nyomulunk előre, minden négyzetméterért meg kell küzdenünk, ember embernek farkasa, vér, velő, sikoly. Remélem, hamarosan újra magamhoz szoríthatlak, csókold meg helyettem a gyerekeket is.
És ne szomorkodj: a porszívó ugyan elfogyott, de a túlélők szerint maradt még DVD negyven rugóért.
Ölel urad:
Máté Sándor"
Loading...
(4,33 out of 5)