Egy ember az elmegyógyintézet kerítése mellett sétál, amikor a fal mögül kiabálást hall:
- Tizenhárom! Tizenhárom! Tizenhárom!
A férfi észrevesz egy lyukat a falon, közelebb hajol és kíváncsiskodva benéz. Ekkor egy erős szúrást érez a szemében és újra meghallja az éles hangot:
- Tizennégy! Tizennégy! Tizennégy!
![]() |
|
Mackó mama és Mackó papa sétálnak az erdőben. Egyszer csak a távolból azt hallják, hogy:
- Ehej, uhnyem! Ehej, uhnyem!
Mackó mama oldalba böki Mackó papát:
- Te, nézzük meg, mi lehet ez!?
Mackó papa is kíváncsi, hát elindulnak a hang irányába. A hangok egy bokor mélyéről jönnek. A kíváncsi pár félrehajtja az ágakat, és azt látják, hogy egy másik mackó páros egy kis bocs nemzésén fáradozik, és a "dolgozó" mackó papa a ritmusra énekel:
- Ehej, uhnyem! Ehej, uhnyem!
Mackó mama oldalba böki megint Mackó papát:
- Te, papa! Próbáljuk ezt ki mi is!
Mackó papa semmi jónak nem az elrontója, ezért rábólint párja ötletére. Keresnek is egy másik szabad bokrot, és ahogy Mackó papa a sorstársától látta, nekilát a munkának, és ahogy kell, ritmusra énekel:
- Ehej, uhnyem! Ehej, uhnyem!
Mackó mama megállítja Mackó papát:
- Te papa! Nem lehetne inkább: "Kispilisi falu végén folyik el a kanális..."?
![]() |
|