Rá kellett hát jönnöm
Nincs már nyár,se tavasz
Bezzeg az erdőben
A róka nagyon ravasz.
Hallom jön a vonat,
Biztosan a déli.
Mi a francot főz már
Kovács Joli néni.
Gyermekek a téren
Fújják a nagy füstöt.
Tényleg,hova tettem
A lekvárfőző üstöt?
Anyám csak háborog
Minden áldott reggel.
Hagyja abba Mama
Nem maga a tenger.
Ülök a presszóban
Hívnak engem tánchoz.
De inkább elmegyek
Óda a kabátomhoz.
![]() |
|
Egy idős asszony nemrég költözött új lakásba, hétvégére várja a felnőtt unokáját és annak feleségét. A nagymama telefonon ad útbaigazítást:
- Ha az utca végére érsz, balra van a házunk, a 16. számú. A kapunál a könyököddel megnyomod a 21-es gombot, az az én csengőm. Aztán, bejössz a kapun, szemben van egy lift, ott megnyomod a könyököddel a 6-os gombot. A 6. emeleten balra van a 21. ajtó, ott megnyomod a könyököddel a jobb oldalon lévő csengőt. Rendben?
- Oké, nagyi, de miért kell mindent a könyökömmel nyomkodni?
- Hát, gondoltam, csak nem jössz üres kézzel!
![]() |
|
A tanító néni az osztást magyarázza:
- Móricka! Az apukád, az anyukád, a testvéred és te ültök az asztalnál. Anyukád kiveszi a hűtőszekrényből a tortát. Hány szeletre vágja, hogy mindenkinek jusson?
- Négyre - feleli Móricka.
- Helyes. És mit tesz az anyukád, ha váratlanul beállít a nagynénéd és a nagybácsid?
- Visszarakja a tortát a hűtőbe.
![]() |
|