Beültek a vendégek, soha, hogy hazamenjenek.
– Jó nektek vendégeknek
akkor mehettek haza amikor akartok. – mondja nagy sokára a székely.
Végre elindulnak. Odakint felhőszakadás, még az orrát se meri kidugni az ember.
A székely kiáll az esőre, csurog róla a víz, fölnéz az égre,s fölemeli a két karját:
– Istenem
istenem, hát neked soha sem voltak vendégeid?