Az öreg szekeres bácsinak akad egy utasa. Nagyon gyorsan mennek, és egy éles kanyar következik.
Megszólal az utas:
- Nem kéne lassítani egy kicsit, nehogy felboruljunk?
- Ááá, egyet se félj, fiacskám, már száz éve járom ezt az utat, eddig mindig hiba nélkül bevettem ezt a kanyart.
Így is lett, bevette.
Mennek tovább, egy éles kanyar jön. Újra megszólal az utas:
- Nem kéne lassítani, nehogy felboruljunk?
- Ááá, egyet se félj, fiacskám, már száz éve járom ezt az utat, mindig bevettem ezt a kanyart.
így is lett.
Mennek gyorsan tovább és egy nagyon éles kanyarhoz érnek.
Gondolja magában az utas: "Már nem szólok semmit, ha ezt a két kanyart így bevette, ezzel se lesz baj."
Felborulnak.
Öt perc múlva megszólal az öreg:
- Na,látod, száz éve járom ezt az utat, de ezt a kanyart még sose sikerült bevenni!
![]() |
|
A Szovjetunióban bejelentik, hogy bevezetnek egy második tévécsatornát.
- Nagyszerű - gondolja Iván Ivanovics - végre lehet valami mást is nézni, mint Brezsnyev beszédét.
Este leül a tévé elé, s amikor Brezsnyev elkezdi, átvált a másik csatornára. A képernyőn egy rendőr jelenik meg, aki azt mondja:
- Na mi van? Talán nem tetszik Brezsnyev elvtárs beszéde?
![]() |
|