A kutyám nem túl válogatós, mindent megeszik. A múltkor lenyelt egy százforintost. Nagyon megijedtem, rohantam vele az állatorvoshoz. A doki a legnagyobb nyugalommal közölte:
- Higgye el, semmi baja nem lesz egy pénzérmétől a kutyának. De ha még egyet lenyel, és utána dobozos kóla pottyan ki a hátsóján, akkor feltétlenül jöjjenek vissza.
|
Az állatorvos elmegy a háziorvoshoz.
- Mi a panasza? - kérdezi a doki.
- Nézze, én állatorvos vagyok. Én úgy gyógyítom a betegeimet, hogy nem kérdezek tőlük semmit. Maga erre nem képes?
- Dehogynem - válaszolja az orvos kis gondolkodás után. Szó nélkül megvizsgálja az állatorvost, és átad neki egy receptet.
- Tessék, ezt váltsa be!
- És ez hatni fog?
- Persze. Ha meg nem, akkor legfeljebb elaltatom.
|
Egy fotós elhatározza, hogy légifelvételeket csinál az Etnáról. Telefonon rendel egy légitaxit. Amikor kiér a repülőtérre, látja, hogy egy kis gép áll a kifutón, nyitott ajtóval, utasra várva. Bedobja a csomagját, beül, majd mondja a pilótának:
- Mehetünk.
A gép felszáll. A fotós odaszól a pilótának:
- Legyen szíves az Etna fölé menni, ott majd csinálok néhány fényképet.
- Miért? - kérdezi a pilóta.
- Mert fotós vagyok, a fotósok pedig fényképeket szoktak csinálni.
Hosszú csend, majd a pilóta megkérdezi:
- Ezek szerint akkor nem maga az oktató?
|
"Bárki, aki elfogyasztotta a hűtőből a kis átlátszó flakonos tejet, kérem, ne jelentkezzen. Úgyis rájövök a zavart tekintetből, miközben az ebédlőasztalnál megbeszéljük a napi teendőket. Csak tájékoztatásul közlöm, hogy az a tej kifejezetten az én kisbabám számára készült, ha értitek, mire célzok. Ezután cimkével fogom ellátni a flakont. Ha valaki ma reggel úgy tapasztalta, hogy a kávéja kicsit más ízű volt, mint máskor, talán eszébe jutott felhívni az édesanyját, és megmondani neki, mennyire szereti őt."
|