Egy finn és egy svéd egyszer azon vitatkozott, melyikük anyanyelve a szebb. Miután nem jutottak dűlőre, egy angol nyelvészt kértek fel a vita eldöntésére. A nyelvész megkérte mindkettőjüket, hogy Percy Shelley egy versrészletét fordítsák le saját anyanyelvükre. Az idézet így hangzott:
"Sziget, sziget, füves sziget, füves sziget menyasszonya" ("Island, island, Grassy island, Grassy island´s Bride.")
A finn kezdett először. Finnül így szólt a vers:
"Saari, saari, Heinäsaari, Heinäsaaren Morsian."
Ezután a svéd fordította le a szöveget:
"Ö, ö, Hö ö, Hö öns Mö."
|
Hősünk lakásában éjfélkor megcsörren a telefon. Álmosan felveszi.
- Halló?
- Halló, Kovács urat keresem....
- Itt nem lakik semmilyen Kovács - hangzik az álmos válasz, majd a kagyló a helyére, hősünk meg ismét az ágyába kerül. 5 perc sem telik el, a telefon megint cseng. A hang teljesen megegyezik az előzővel, és a szándéka is azonos:
- Halló, Kovács urat keresem...
A válasz szintén:
- Itt nem lakik semmilyen Kovács!
Az eset még párszor megismétlődik, és hősünk már nagyon nem bírja a megpróbáltatást.
Az utolsó hívás hajnali háromkor érkezik, összeszedi minden erejét, és felemeli a kagylót. Egy új hang szól a telefonba:
- Halló, Kovács vagyok, nem kerestek?
|