Fogadás, előkelő társaság, elegáns öltönyök, nagyestélyis hölgyek, diszkrét társalgás.
Az egyik kis beszélgető csoportban, az ott levő igen előkelő, hölgy hirtelen elereszt egy nagyobbfajta "galambot".
Kínos csönd, mindenki megpróbál úgy tenni, mintha semmi nem történt volna.
A helyzetet az egyik szmokingos, idősödő úriember menti meg:
- Elnézést kérek hölgyem és uraim, de tudják, sajnos a bélműködésem már nem az igazi...
Fellélekzik mindenki, a látszat meg van mentve, lassan újra indul a beszélgetés.
Kicsivel később, az előző úriember megszólal:
- Hölgyem, uraim - én most kimegyek a folyosóra dohányozni, de a hölgy netán megint fingana, akkor az is én voltam...
![]() |
|
Az oroszok és a kínaiak háborúznak. Besorozzák Szását is. Annyira kevés a hadianyag, hogy csak minden második embernek jut puska. Szásának persze pont nem.
Kérdi Szása, most mit csináljon?
- Fogjál meg egy seprűnyelet, és ha meglátsz egy kínait, tegyél úgy, mintha puska lenne nálad, és lőj rá!
Szása elindul a háborúba, és hogy, hogy nem, meglát egy kínait. Felemeli a seprűnyelet, és kiabálni kezd:
- Puff, puff!
Kis kínai megáll, körbenéz, megy tovább.
Szása kicsit közelebb megy, majd megint:
- Puff, puff!
Kis kínai megáll, körbenéz, megy tovább.
Szása még közelebb megy, és megint "rálő":
- Puff, puff!
Kis kínai megáll, körbenéz , megy tovább.
Szása most már odamegy teljesen mellé, megáll, és most már dühösen:
- Puff, Puff!!!
Mire ránéz a kínai:
- Mi van, vazzeg, nem látod, hogy tank vagyok?!
![]() |
|